Vulpex megmondta...és milyen jól is tette. A cikk isteni volt és igen, úgy érzem joggal használhatom ezt a kifejezést. A cikk eleje felkeltett bennem néhány gondolatot, amit szeretnék megosztani veletek, természetesen nem arra gondolok, hogy ő szerinte jobbnál jobb dolgokat írok, hanem a negatív hozzászólásokkal kapcsolatos rész keltett fel bennem gondolatokat/sorokat. Nos, úgy gondolom, hogy eme írásomban mindhármunk nevében beszélhetek, hiszen ahogy elnézem egy rugóra jár az agyunk. Tudjátok, annak ellenére, hogy nem érdekelnek, mégis tetszenek nekem ezek az általatok írt kritikák. Én ezeket két csoportba sorolnám.
Az első ilyen csoport a "Nyavalygós negatív" kritika, amelyek engem valóban hidegen hagynak és csak nevetek rajtuk. A második ilyen csoport az "Észérveket felhozó negatív" kritika, amelyek normál hangnemben íródnak és értelemmel vannak tele, annak ellenére, hogy negatívum ként szolgál. Az ilyen emberekkel lehet értelmesen "vitázni". Van köztetek valaki, akinek a nevét most nem említeném, de ő ide tartozik és megmondom őszintén, tetszett amit írt. Én kultúráltan vissza írtam neki és megköszöntem azt, hogy hozzászólt a cikkemhez.
Az ilyen kritika egyben építő jellegű és elgondolkodtató is lehet.Még meg kell azt is említenem, hogy valóban normális és ésszerű példákat hozott fel, habár még mindig nem győzött meg, de legalább beszélgettünk(írogattunk).

A másik dolog amiről szeretnék írni, az maga a "Megmondom A Magamét" csapat.
Mi nem vagyunk filozófusok, sem istenek, sem orvosok...mi egyszerű hétköznapi emberek vagyunk, akiket bevonzott a művészet ezen ága(is) és mindhárman úgy gondoljuk, hogy igen, nekünk írnunk kell.
Rólam már tudjátok, hogy írói és költői pályára igyekszem és publikáltatom a műveimet, a másik két kollégám munkájáról, majd ők beszámolnak, ha úgy gondolják.
Mi nem akarjuk megváltani a világot, hanem csak hozzá akarunk valamit tenni, amitől mi úgy érezzük, hogy valóban szebb és jobb lehet, annak ellenére, hogy sorra kapjuk a negatív kritikákat.
Vulpex barátom és kollégám az előző írásában rálelt egy igen fontos részre, mégpedig a "Facebook-os részre"
amely eszembe juttatta azt, hogy, ugyan mi is használjuk, de mégis támadjuk.Nos, ennek nagyon egyszerű oka van, hogy miért van bennünk ez a groteszk érzés.
A Facebook eleinte remek dolog volt, hiszen az emberek kényelmesebben ráleltek az ismerőseikre(és gyorsabban), mint IWIW-en vagy akár a MyVIP-en.
Fejlettségben is lesöpörte az előző kettőt, habár ezt követően az IWIW és a MyVIP is változtatott a külsején, hogy olyan legyen, mint a facebook.
Természetesen ez a próbálkozás nem jött be, hanem inkább a MyVIP lassú halálát hozta el. Az IWIW még mindig kedvelt hely sokaknak, de a Face toronymagasan vezet még mindig.
Személy szerint, mikor én elkezdtem használni a facebook-ot kitöltöttem néhány kvíz játékot, de nem sokat csak egyet-kettőt.Ezt követően zenéket posztoltam és idézeteket, amelyek tetszettek és netalán még rám is jellemzőek voltak, majd az emberek a facebook hatására meghülyültek és mindenféle hülyeséget kiposztoltak, legyen az egy "Like, ha megtaláltad a sok 9-es mellett a 8-ast", vagy akár egy semmitmondó és egyben gusztustalan kiírás. Szerintem senkit sem érdekelnek az ilyen dolgok...jómagam értelem kedvelő ember vagyok és, ha meglátok egy valóban normális idézetet, akkor azt természetesen kedvelem, mert szép, vagy, ha valaki kiposztol egy gyönyörű tájképet, azt is kedvelem, mert szintén gyönyörű.
A viccekkel sincs bajom és, ha találok egyet,olykor-olykor el is olvasom és egy jót nevetek.
Volt nemrég egy negatív kritika amit szintén én kaptam.Nagyjából ez állt benne: "Támadod a facebook-ot, mégis "fan" oldalt csinálsz."
Nos, ehhez csak annyi hozzáfűzni valóm van, hogy mivel a facebook ennyire elterjedt közösségi portál lett és az ismerőseim nagy része a napból 10 órát ott tölt, így kénytelen vagyok velük ott kommunikálni és ott megnézetni velük a verseimet vagy éppen novelláimat.
Személy szerint én nem sok mindent csinálok eme közösségi portálon, csak zenét posztolok, kirakok egy jó képet legyen az tájkép, vagy egy filmből való kép, esetleg elolvasom néhány kollégám vagy kedves barátom (ÉRTELMES)kiírást, vagy kedvelgetek olyat ami valóban méltó arra.
Sajnálatos módon a facebook-on való terjeszkedés sikeresebb, mint a google-n vagy más portálokon és mi mindhárman megragadjuk ezt, mert mutatni akarunk valamit magunkból.

További kellemes napot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.