Szavak
2012.06.24. 16:32
Kisebb kihagyás után újra jelentkezem. Tudom sokatoknak az jött le a bemutatkozásomból, hogy egy egoista, nagyképű ember vagyok. Lényegében igazatok is van. De milyen ember, aki nincs megelégedve magával (egoista). Na de ezt hagyjuk is. Kezdjünk bele a mai témába.
Egy alkalommal amikor Lennox-szal találkoztam egy mondata szöget ütött a fejembe. Mégpedig a korosztályunk beliekről beszélgettünk. Mellékesen jegyezném meg, hogy tudom én is tini vagyok, de akkor sem vagyok olyan, mint amilyenek a kortársaim. Szóval ez a mondat, ami megihletett: ,,Manapság a tinédzserek úgy dobálóznak a szavakkal, hogy nincsen mögöttük tartalom. A szavakat pedig az igazi jelentésük tudata nélkül használják.” És mennyire igaza van. De kezdjük az elején!
Ugye maguk a szavak a kommunikáció részét képező alapegységek. És valóban páratlan az, hogy az ősemberi nyögésektől eljutottunk arra a szintre, hogy komplett mondatokat tudunk megformálni. Ám a szavaknak konkrét jelentésük van. És ezeknek tudatában kell lennünk, hogy mondandónkat a szavak jelentésével adjuk tudtára a másik félnek. Magyarul a szavak olyanok, mint pl a rádióhullámok, küldjük valaki felé és ő a tartalmuk, jelentésük alapján leszűri a mondandónkat. A probléma ma már arra a szintre fajult, hogy a káromkodások egyre inkább kezdenek hétköznapi beszédünkbe is beivódni. Nap, mint nap halljuk ne adj’ Isten használjuk a trágárabbnál trágárabb szavakat. Ez leginkább a fiatalságra mondható el. Vegyünk egy példát. X haragszik Y-ra, mert egy buliban csókolózott a barátjával. Ahelyett, hogy leülnének és megbeszélnék Y-ont a kurva, ribanc szavakkal illeti. Amelynek valódi jelentése egy utcán álló kuncsaftokra váló hölgyet jelent. Ebből az vonható le, hogy a ma használatos szavaink nem sokára elvesztik igaz jelentésüket és értelmetlenül fogjuk őket használni. Elkeserítő!
Manapság nem csak a tettekkel, hanem a szavakkal is megbánthatunk másokat. Az csak egy dolog, hogy ,,Elborult az agyam és mérgemben mondtam azokat, amiket mondtam. Nem gondoltam komolyan. Ne haragudj rám!” Mert bár van, aki megbocsát, de nem árt vigyázni a szánkkal, mert könnyen nagyon kínos és rossz helyzetbe sodorhatjuk magunkat. Először gondolkodjunk, és csak utána beszéljünk. Mi előtt megszólalsz, várj egy percet és gondolkozz ez alatt az idő alatt, hogy amit kimondanál, megéri azt, hogy megtörd vele a csendet. Azaz feleslegesen ne jártassuk a szánkat. És legyünk tudtában annak, hogy valóban a megfelelő szavakat használjuk üzenetünk közvetítéséhez.
Manapság már az angol kifejezés a face to face is teljesen értelmét veszti. Mert az internetnek köszönhetően, teljesen kezd megszűnni a személyes szemtől szembeni beszélgetés. Pedig csak gondoljatok bele, milyen jó találkozni a barátokkal, ismerősökkel és rég nem látott rokonokkal. Beszélgetni egyet a régmúltról. De ma már nem egyszer látni olyan kiírásokat a közösségi oldalakon, hogy egy házban élők vagy a buszon 3 üléssel hátrébb ülők beszélgetnek egymással Facebookon. Más dolog az, hogy ha van olyan dolog, ami publikus és nem tudod úgy elmondani a társadnak, hogy más meg ne hallaná. Arra viszont tökéletes az MSN, Facebook és az SMS is.
Végezetül. Találkozzatok személyesen is ismerőseitekkel, mert annál nincsen jobb dolog, ha a barátokkal elmész valahová és megbeszélitek ügyes-bajos dolgaitokat. A szemtől szembeni beszélgetés a tuti. Egy randi során pedig nincs szebb dolog, mint elmélyülni partnerünk tekintetében. (Jó ez csak így jött. De az interneten ezt nem nagyon tudod megtenni.) Műveljük nyelvünk! Mert kb. 15 millióan vagyunk a magyar nyelv és rajtunk áll, avagy bukik, hogy meddig marad fent. Remélem tetszett a bejegyzésem és nem sikerült túl unalmasra. További szép napot kívánok Nektek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
adamjayk 2012.06.26. 23:40:34
Én sem írhattam volna le másként.
Szeretem az ilyen írásokat. Jómagam is csatlakozom ehhez az állásponthoz.