Anno ’75-ben írtam a színház közönségében rejtőzködő kretén fajról, most pedig a filmszínház közönségében rejtőzködő bunkó fajról fogok prédikálni.

A mozi egy olyan szórakoztató, kulturális hely, ahova az emberek szórakozni, elgondolkodni járnak. A filmek lényege az lenne, hogy elrepítsen egy másik világba, ún. dimenzióba, és ennek hatására az ember elfelejti a mindennapi gondjait (kivéve, ha rosszul összetákolt filmet nézünk).

Amióta világ a világ, azóta csípik a csőrömet azok az emberek, akik befolyásoljak eme nagyszerű élményt.

Nagyon sok típust tudok felsorakoztatni, íme egypár:

- a beszélgetős: amikor egy család és\vagy baráti kör beül elém\mögém\mellém, és minden egyes neszt kommentelnek.

- a telefonálós: ez a kedvencem. A tipikus 21. századi posztmodern paraszt. Én személy szerint azért is vagyok szerelmes a moziba, mert elszakít ettől a rohanó világtól, ezért utazok és várok oly sokat arra, hogy elsötétüljön a terem, és elkezdődjön a vetítés. Ilyenkor lép be a 'telefonálós' típus az életembe. A film közepén elkezd csörögni a svájci bicskára hajazó telefonja közhelyes Los Lobos csengőhangon a kivasalt hajú hülyegyereknek, vagy ha éppen úgy van, akkor egy 40-50 év közötti üzletembernek, és mit ad Isten? Felveszi a telefont. A következő mondat hagyja el a száját: Szia, mondjad! Értem én, hogy a 21. századi társadalom példaképe a jaguár lett, amely úgy rohan, mint a meszes, de vannak bizonyos helyek, ahol engedjük el ezeket a hívásokat, és kapcsoljuk ki a telefonunkat.

- a fészbukozós: a másik kedvencem. Önmagában a Facebook szerintem internetre való kór, és rosszul vagyok már attól, ha valaki az utcán vagy az asztalnál bukfészezik a telefonján. Ez a pofátlanság tükörképe. Ha ezt moziban látom, akkor vagyok igazán szomorú. Nem is firtatom ezt tovább.

- a felolvasós: ilyen még csak egyszer fordult elő velem, de ez is egy érdekes dolog, sőt, ez egy látványosság. Történt velem vala, hogy beültem a Robin Hood c. Ridley Scott filmre, amely feliratosan ment a mozikban. Az előzetesek alatt beült mellém egy család, a kb. 7 éves kisfiúval. Gondoltam: ezek eltévedtek. De aztán, amikor elkezdődött a film, én tévedtem el agyilag. Az anyuka végigolvasta a filmet a kiskölyöknek. Szóról-szóra. Persze megvolt a maga elvetemült stílusa, mert a romantikus jeleneteket nem olvasta fel a gyereknek. Ha már egyszer beülnek egy véres Robin Hood mesére, akkor a romantikus jelenetektől kell megóvni a gyereket, mert a végén még olyat hall, hogy szeretlek - gondolta az anya.

A sor vége ködös, úgyhogy be is fejezem a sorolást, elég ennyi nézőtípus.
Jó éjszakát! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

freddyD 2012.05.04. 06:31:47

Felolvasóshoz nekem is volt szerencsém! Méghozzá sajtóvetítésen! Nem vicc.

A jó öreg (mára bezárt) Kossuth moziban volt a "Halálos Temetés", ahol film közben kiderült, hogy beszökött három kb 6-8 éves gyerek. Azok meg beültek mögém és az egyik még olvasni sem tudott, ezért a másik olvasta neki.

Azt hittem valami rejtett kamerás műsorba kerültem

Válasz erre 

algi 2012.05.04. 07:03:49

Várjál! A beszélgetősnél azt írtad, hogy a filmet kommentálják. Hát, akkor még szerencséd is volt. (Sőt, elméletileg ez még akár felfogható pozitívumként is, hiszen a film arra való, hogy hasson az emberre, és mindenki máshogy reagálja le. Én gyakran nevetek, nagy ritkán pedig felkiáltok meglepetésemben. Van, aki megjegyzéseket tesz, istenem.) De van olyan beszélgetős, akik szimplán csak dumálgatnak, mert nem érdekli őket a film. Miután jegyet vettek IMAX-re a premier napján.

Válasz erre 

Lennox 2012.05.04. 11:50:29

@freddyD: Hú, akkor te rosszabbul jártál, mint én. Őrájuk rá lehet fogni, hogy még gyerekek (persze ez nem mentség), de amikor egy anyuka nem moderálja magát, és olvassa...elbeszélgetnek ilyen emberekkel.

Válasz erre 

Lennox 2012.05.04. 11:52:54

@algi: Igen, az a jó film, amiről lehet beszélgetni a film UTÁN. :) A felnevetéssel és a felkiáltással semmi bajom nincs. Ebből is látszik, hogy a filmkészítők elérték a kívánt hatást.
Én olyasmi jelenségekről beszélek főként, amit te is írtál, hogy nem érdekli őket a film, és elkezdenek beszélgetni, irreleváns megjegyzéseket fűznek a jelenetekhez.

Válasz erre 

algi 2012.05.04. 12:14:06

@Lennox: Nem akarom túlmagyarázni, de én arról beszélek, hogy beülnek a nézőtérre jeggyel, és a filmtől totál függetlenül cseverésznek, nem is nézik. Tehát nem a filmhez fűznek megjegyzéseket, hanem szimplán szocializálódnak pont úgy, mintha a mozi előterében tennék. A film pusztán zavaró tényező számukra, nem alapja a témának. :)

Én ezt minőségi különbségnek élem meg, mert mondjuk azt megértem, ha a dedós gyerek megkérdezi az anyukájától, hogy "Ki az a bájtyi?" Sőt, még azt is jobban megértem, ha egy részeg társaság összevissza ökörködik a filmre reagálva, azt szétcseszve. Beleképzelem magam a helyükbe, és meg tudom érteni, hogy van olyan tudatállapot, amikor az ember ilyen trollként viselkedik. De azt nem tudom se felfogni, se elfogadni, hogy a film pusztán zavaró háttérzajként szolgál a beszélgetésükhöz. Ezt nem tudom felfogni. Egyszerűen nem bírom fel ésszel. Kész vagyok. Nem rendelkezem megfelelő szókinccsel vagy fogalmazáskészséggel, hogy leírjam, hogy mekkora a különbség számomra a kettő között. Nincsen rá szó, se több szóból álló kifejezés.

Válasz erre 

Lennox 2012.05.04. 20:57:23

@algi: Hát igen. Szomorú tények ezek. Megoldás: biztonsági őröket a termekbe! :D

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: